Hzimacskk
Hzimacska: Fldnkn mintegy 300-400 milli macska l. Ezek nagy tbbsge "kznsges" hzi-macska, s csak elenysz rszk fajtatiszta, trzsknyvezett jszg. Egy japn monds szerint: "Ha az ember egy kutyt 3 napig etet, az 3 vig sem felejti el. Ha azonban egy macskt etetsz 3 vig, az mr 3 nap mlva sem fog emlkezni rd." Nos, ez a monds kicsit leegyszersti a cick viselkedst, de az tny, hogy a macska csak flig-meddig hziasodott, s ez sok mindent megmagyarz. Az a macska, amelyik a laksban l, annyira megszokja ezt az letmdot, hogy nem is vgyik a ?szabad" letre, de amelyik a pincbe vagy a padlsra kerlt vagy ppen ott jtt a vilgra, az bizony megveti a "polgri knyelmet". Vgs soron a macska ltalban maga dnti el, hogy milyen letmd felel meg neki a legjobban?
A vad-s a hzimacska vemhessgi ideje egyarnt hozzvetlegesen 53-tl 70 napig tart. Egy-egy ells alkalmval a hzimacsknak akr 5-10 klyke is lehet. A klykk 6-7 hten t kizrlag anyatejjel lnek. A nstny rendszerint vente ktszer ivarzik, illetve przik. A macska letkora tlag 10 v, de ez termszetesen fgg az letviszonyoktl, a tartstl s az polstl is. A kznsges hzimacska a legvltozatosabb sznekben s rajzolatokban fordul el. Lehet: fekete, fehr, kkesszrke, hromszn, cskozott, tarka s gy tovbb. |