K�r�lbel�l 500 esztendeje ismerik a hossz� sz�r� macsk�kat, eredet�k azonban hom�lyba v�sz. Eredetileg k�t t�pusuk l�tezett: a Perzsi�ban (ma: Ir�n) kialakult perzsa macska �s a T�r�korsz�gb�l sz�rmaz� ang�ra. Az is val�sz�n�, hogy mindk�t t�pus �shaz�ja Oroszorsz�g volt, �s keresked�k vitt�k magukkal �ket a macskateny�szt�s fellegv�r�ba, Angli�ba. Mindenesetre sok�ig hol perzsa, hol ang�ramacsk�nak nevezt�k ezeket a bozontos sz�ps�geket. 

Napjainkban, Eur�p�ban �ltal�ban perzsa, Amerik�ban hossz� sz�r� macsk�nak h�vj�k �ket. Nem minden hossz� sz�r� macska perzsa! Saj�tos fej- �s testfel�p�t�s jellemzi a perzs�kat: massz�v, g�mb�ly� fej; nagy �s kerek szem; kis, lekerek�tett f�l; r�vid, sz�les, tompa orr; vastag sz�rzet, hossz�, finomtapint�s� sz�lakkal; r�vid, z�m�k test; kurta l�bak; t�m�tt, d�s farok. Pazar megjelen�s� cic�k, jelenleg mintegy 30 sz�nv�ltozatuk l�tezik.

K�mea perzsa.
Sokan a legszebb hossz� sz�r� macsk�nak tartj�k ezt a selymes, puha bund�j� cic�t, �s val�ban k�l�nleges meg-jelen�s�, eleg�ns �llat. A kontrasztok jellemzik. Aljsz�rzete egy-sz�n� (feh�r vagy kr�m), sz�rv�gei pedig el�t�en s�t�tek (v�r�sek vagy kr�msz�n�ek). Hasonl�t a csincsill�hoz. Nem t�ls�gosan r�gen, az 1950-es �vek v�g�n alak�tott�k ki ez�st-, valamint v�r�s �s kr�msz�n� perzs�k keresztez�se r�v�n. Hamarosan a sz�nek eg�sz sk�l�j�t siker�lt el��ll�tani: v�r�s-f�st, �rnyalt, gy�ngyh�z, kr�m-f�st; k�k-kr�m �s tekn�csz�n� v�ltozatok jelentek meg �s arattak meg�rdemelt sikert a ki�ll�t�sokon. 

Mint minden perzsa macska, a k�mea sem kedveli a nagy meleget, sz�vesen h�z�dik h�v�s sarkokba, k�l�nb�z� b�torok al�. Nyugodt, kiegyens�lyozott, kellemes term�szet�, "t�rsas�gkedvel�" teremt�s, ak�rcsak a t�bbi hossz� sz�r� macska. Teste z�m�k, de kor�ntsem neh�zkes. Feje sz�les, g�mb�ly�; orra pisze. Szeme nagy, kerek, narancss�rga vagy r�zsz�n�. D�s sz�rzet� farka r�vid.

Csincsilla.
Neve a csincsill�t, ezt az Andokban �l� kis termet� r�gcs�l�t, no meg a csincsillanyulat juttatja az ember esz�be, hab�r term�szetesen semmi k�z�k sincs egym�shoz. Mind a mai napig nem siker�lt tiszt�zni, mi�rt kapta �ppen ezt az elnevez�st... Az egyik legelragad�bb hossz� sz�r� fajta, amely sz�ps�gversenyeken gyakran nyeri el "A Ki�ll�t�s Legszebb Macsk�ja" c�met. 

Sz�ps�ge sz�n�nek tisztas�g�ban �s a f�l�n tal�lhat�, fel�ll� feh�r bojtban rejlik. Aljsz�rzete feh�r, minden egyes sz�rsz�l v�ge fekete, ez�ltal egy�ntet� sz�nhat�st keltve fut v�gig a fejen, a f�l�n, a mellkason, a hason �s a farok alatt. A feh�r alapsz�n �s a fekete sz�rv�gz�d�sek k�l�nleges megjelen�st k�lcs�n�znek a csincsill�nak. A l�tv�nyt m�g fokozza a hatalmas, kerekre ny�lt, m�lysmaragd vagy tenger-z�ld sz�n� szem. Igaz, a k�lyk�k n�mi meglepet�st okozhatnak a kezd� teny�szt�nek, az �jsz�l�ttek ugyanis olyanok, mint a cirmos cic�k: sz�p cs�kos a bund�juk.

F�st perzsa.
Gy�ngyh�zfeh�r aljsz�rzet �s fekete sz�rcs�csok jellemzik ezt a fajt�t. L�nyeg�ben az 1960-as �vekt�l tartj�k sz�mon: csincsilla, fekete, k�k �s feh�r perzs�k v�letlen p�rz�s�b�l keletkeztek az els� p�ld�nyok Angli�ban. Meglehet�sen hossz� id� telt el, m�g - az 1960-as �vekben - a f�stsz�n� v�ltozat �jb�l n�p-szer� lett. 

Jelenleg m�r sok-sok sz�nv�ltozatban teny�sztik (tekn�c-tarka, fekete, k�k, k�mea, ez�st stb.), de m�g nem minden v�ltozat nyert "polg�rjogot" a ki�ll�t�sokon. Szeretetre m�lt�, h�s�ges, engedelmes, nyugodt, kellemes t�rs. Nem t�lzottan k�nyes �s ig�nyes; tart�sa viszonylag kev�s gonddal j�r. Z�m�k, massz�v test�, r�vid l�b�, sz�les, g�mb�ly� fej�, apr� f�l�, pisze orr�, r�vid fark� macska. Nagy, kerek szeme narancs- vagy r�zsz�n�. Sz�rzete hossz�, d�s, selymes tapint�s�.

V�r�s-feh�r perzsa.
Massz�v, z�m�k test�, sz�les, g�mb�ly� fej� macska. Hossz�, lebeg� sz�rzete selymes tapint�s�. 
Sz�nfoltjai hat�rozottan elhat�rol�dnak, egyenletesek �s ar�nyosak.

Fekete-feh�r perzsa.
Klasszikusan sz�p megjelen�s�, er�teljes fel�p�t�s�, g�mb�ly� fej�, nagy szem�, r�vid fark� cica. 
Meghat�roz� sz�ne a fekete; feh�r legfeljebb a sz�rzet fele lehet.

Ez�st cirmos perzsa.
Pazar l�tv�ny a sz�nez�st alapsz�rt�l j�l el�t�, s�r� fekete mint�zat� ez�st cirmos. Sajnos manaps�g ebb�l a fajt�b�l mind�ssze k�t-h�rom p�ld�ny l�that� a nagyobb nemzetk�zi ki�ll�t�sokon. Sokak szerint az�rt, mert a teny�szt�k nagyon felkapt�k a csincsill�t, m�gpedig az ez�st cirmos rov�s�ra. 
A csincsilla mellesleg �ll�t�lag az ez�st cirmost�l sz�rmazik, ezt azonban mindm�ig nem siker�lt egy�rtelm�en bebizony�tani. Enn�l a fajt�n�l a legnagyobb hiba tal�n az, ha az alapsz�n a megk�vetelt sz�nez�st helyett cs�kos vagy sz�rke, tov�bb� ha a mint�k nem el�gg� s�t�tek �s el�t�k. A val�di cirmos minta vil�gosan l�that�, �s sohasem fut egym�sba. N�h�ny t�l szigor� teny�szt�nek egy�b-k�nt az a v�lem�nye, hogy a fajta akkor kezdett hanyatlani, ami-kor a mogyor�sz�n� szem mellett a z�ldet is elfogadt�k, tudniillik a jelenlegi le�r�sban m�r "mogyor� vagy z�ld" szerepel, �s ez "laz�t" a szigor� fajtak�vetelm�nyeken.